“Nem is tudom, hogy tudok-e valaha elég hálás lenni azért a sok jóért, amit kaptam Tőled. Még mindig csak ámulok és bámulok, amikor elkészülnek a rajzok. És már nem is kell sokat hangolnom a jobb agyféltekét, elég hamar kapcsol. Teljesen függő lettem, és tiszta stresszes vagyok, ha nem tudok rajzolni 🙂 Ez lett az én kábítószerem: a rajzolás.” Faragó Zsuzsa (3 hónappal a tanfolyam után) 2013.11.20.