“A hobbimmal segíteni is tudok..”
Emlékszem, a FB Művészház zárt csoportjában, a VIP-Klubban már sokszor rácsodálkoztam a rajzaidra,
hogy milyen gyönyörűek, de személyesen csak egy Művészházas kiállításon ismertelek meg, kb. három éve.
Elmeséled nekünk, hogyan kezdődött számodra az ismeretség és a rajzolás a Művészházban?
2016 májusában jártam először a Művészházban, egy 3 órás bemutató tanfolyamon. Már az annyira lenyűgözött, hogy amint lehetett részt vettem a három napos jobb agyféltekés rajztanfolyamon is.
Egy igen nehéz, családi tragédiákkal teli időszak volt mögöttem és már jó ideje nem találtam a helyem, nem kötött le semmi, nem éreztem jól magamat a bőrömben. És akkor szembe jött velem ez a lehetőség.
Életem egyik legjobb döntése volt!
Visszakaptam a türelmet, a koncentrációt, a nyugalmat, és nem mellesleg elértem, hogy olyan rajzokat készítsek, amikről sosem gondoltam volna azelőtt, hogy képes vagyok rá!
Tanultál előtte rajzolni valahol? Milyen élményeid voltak addig a rajzolással kapcsolatban?
Talán általános iskolás koromban rajzoltam utoljára, mielőtt rátaláltam a Művészházra. Valahol legbelül mindig is dédelgetett vágyam volt, hogy tudjak rajzolni. Ám egészen addig nem hittem el, hogy ez nekem sikerülhet is. Leéltem úgy 38 évet, hogy azt gondoltam, én nem tudok rajzolni! Ti pedig megmutattátok nekem, hogy tudok! Sosem fogom elfelejteni a pillanatot, amikor a tanfolyam 3. napjának végén kikerült egymás mellé a tanfolyam elején és végén készített rajzom.
Hihetetlen volt! Ott álltunk a csoporttársakkal, néztük egymás alkotásait és a sajátunkét, és nem hittük el, hogy azokat mi rajzoltuk! Végtelenül felemelő és felejthetetlen pillanat volt! Mi, akik 3 nappal azelőtt elképzelni se tudtuk, hogy a pálcika ember rajzolásánál többre vagyunk képesek – most pedig igazán élethű, művészi rajzot alkottunk!
Igen, az valóban olyan, akár egy varázslat! Én magam is átéltem ugyanezt, és bizony, nekem patakokban folytak a könnyeim. Aztán később, mikor már oktató lettem itt, a Művészházban,
gyakran tapasztaltam hasonló élményt a végzőseinkkel.
Kriszti, ezután a fantasztikus belső megélés és élmény után merre vezetett a rajzos utad?
Több tanfolyamot is elvégeztem utána a Művészházban. Voltam állatrajzolós, hajrajzolós, színes ceruzás, 3D, fekete-fehér pasztell tanfolyamon. Több rajzesten, festőnapon. Elvégeztem a portrérajzoló mesterkurzust, és több online rajztanfolyamot is. Már annyiszor visszatértem hozzátok, hogy azt szoktam mondani, hogy talán a gyerek tanfolyamokon kívül mindent kipróbáltam.
Mindig elégedett voltál az itt kapott tudással?
Nagyon szeretem a Művészházat, jó szívvel gondolok rátok és mindenkinek őszintén ajánlom, hogy iratkozzon be hozzátok rajztanfolyamra. Egy csodás, segítőkész, kedves közösség vagytok, akikhez nagyon jó dolog tanítványként tartozni és az alkotás sokkal többet ad az ember lelkének, mint azt az ember elsőre gondolná!
A hitvallásotok maximálisan teljesül a tanfolyamaitokon. Bárki idejön hozzátok, bebizonyítjátok, hogy több van benne, mint amit addig gondolt magáról.
Én minden egyes tanfolyamot imádtam, amin részt vettem.
Melyik lett végül a kedvenc technikád? Van ilyen?
Nekem a grafit lett az igazi szerelem. Sokféle technikát kipróbáltam, de mindig visszatérek hozzá.
Emellett a Pasztell fehérrel-feketén technikát szeretem igazán, mert ott viszonylag rövid idő alatt igen látványos alkotások születnek az ember keze alatt.
Hogyan fogalmaznád meg: mit jelent számodra a rajzolás?
Nekem a rajz hobbi, kikapcsolódás, “én-idő”.
Leginkább a magam szórakoztatására és ajándékba szoktam rajzolni.
A családom, a barátaim, közeli ismerőseim mindig örülnek, ha meglepem őket egy-egy ajándék rajzzal, nekem pedig nagyon sokat jelent, hogy mások is szeretik, amit csinálok. Ez a siker újabb és újabb alkotásokra ösztönöznek.
A férjem az alkotásban (és minden másban is) maximálisan támogat. Szereti a rajzaimat, mindig bíztat, sőt olykor segít is, ha elakadok, és hirtelen nem látom, hogy mi lehet a hiba. Nagyon jó meglátásai vannak.
Tudom ám, hogy ez az „én-idős hobbi” azért komolyabb sikereket is hozott számodra.
Nagyon büszke vagyok rá, hogy pár évvel ezelőtt a Művészház által rendezett kiállításon három rajzom is ott volt. Egy életre szóló élményt adott a rendezvény.
Néhány FB-rajzcsoport havonta meghirdetett (játékos) rajzversenyére is be szoktam nevezni időnként.
Már több alkalommal is sikerült szavazatok alapján dobogós helyezést elérnem.
A másik hatalmas sikerélmény, amikor a rajzaimat felajánlhatom jótékonysági célokra. Pl. beteg gyerekek gyógyulását, vagy árva kutyusokat segítő FB-csoportokban.
Nagyon megtisztelő, hogy számomra idegen emberek is méltónak találják az alkotásaimat arra, hogy licitáljanak rájuk és jó érzés, hogy a hobbimmal így segíteni is tudok!
Van még valamilyen élményed a Művészházzal kapcsolatban?
Nagyon szeretem a Művészház VIP-csoportját. Sok kedves csoporttársat ismertem meg az évek alatt. Többen vannak olyanok köztük, akiknek az alkotásai igazán inspiráló hatással vannak rám. Némelyiküknek egyenesen a rajongója vagyok!
Azt is szeretem ebben a csoportban, hogy Andi, tőled mindig érkeznek a bíztató és segítő mondatok a posztjainkhoz, hogy egyengeted a rajzolgatós utunkat, és feldobod a csoport életét játékokkal, inspirációs fotókkal, különleges bejegyzésekkel. Evvel még inkább egy kedves hangulatú közösséggé formálva a csapatot. Olyan közösséggé, ahova mindenki szeret tartozni!
Köszönök mindent Nektek és a munkátokhoz további sok-sok sikert kívánok!
Szívből örülünk, hogy megosztottad velünk a gondolataidat és az érzéseidet, Kriszti!
Köszönjük szépen és további sikereket kívánunk neked a rajzolásban.
