A perspektíva ismerete rendkívül fontos, ha jól és pontosan szeretnénk tudni rajzolni. A perspektivikus ábrázolásmód ismerete nélkül rajzaink nem fognak térbelinek, élethűnek tűnni.

Mi az a perspektíva?

A perspektíva az az ábrázolás mód, mellyel  tárgyak térbeliségét tudjuk visszaadni sík felületen.

A perspektivikus ábrázolásnak két fő törvényszerűsége van:

• A távolabb lévő tárgyak kisebbnek látszanak, mint a közelebb lévők.
  
• A párhuzamos vonalak összetartanak, és egy távoli pontban (enyészpont) találkoznak.
  

A perspektivikus ábrázolás fajtái

A perspektivikus rajzolásnak több fajtája van:

• egy pontos perspektíva: mikor a párhuzamos vonalak egy pontba futnak össze.
  Bizonyára megfigyelted már, ahogy a párhuzamosan futó vonatsínek, ha megfelelő szögből nézzük, úgy tűnnek, mintha a végtelenben találkoznának:
• két pontos perspektíva: A párhuzamos vonalak két, a horizonton lévő pontban futnak össze. Városrészek rajzolásánál például az épületek falainak vonalai két enyészpontban futnak össze:
• három pontos perspektíva: A párhuzamos vonalak 3 különböző pont felé tartanak össze. Ilyenkor a függőleges vonalak is összetartanak egy távoli pont felé. Ezt akkor használjuk, ha például alul-, vagy felülnézetből rajzolunk meg egy épületet:
• nulla pontos perspektíva: ha a képünkön nincsenek párhuzamos vonalak, akkor enyészpontokról se beszélhetünk, tehát ezt nulla pontos perspektívának nevezhetjük.

A perspektíva használata rajzolásnál

Ha térbelinek szeretnénk megrajzolni egy olyan képet, melyen párhuzamos vonalak is vannak, figyelnünk kell a fentebb említett törvényszerűségekre.

Vegyünk például egy asztalt. Ha az asztal pont velünk szemben van, és pont a horizonttal párhuzamosan áll, akkor a horizonttal párhuzamos élei továbbra is párhuzamosak lesznek és a távolodó élei fognak összetartani egy távoli enyészpont felé:

Ha viszont más szögből nézzük és nem párhuzamosan áll a horizonttal az asztal, akkor az élei két pont felé futnak össze:

Egy kocka perspektivikusan ábrázolva nem így,

hanem így fog kinézni:

Vegyünk például egy poharat is. Ha felülről nézzük, a pohár széle által képzett kör vékonyabb ellipszisnek tűnik, mint a pohár alja által képzett kör, hiszen az alsó körre jobban rálátunk:

Ha a pohár felső széle pont a szemünk vonalában van, akkor az általa alkotott kör csak egy vonalnak látszik, viszont a pohár alja egy vékony ellipszist képez:

Ha alulról nézünk a pohárra, akkor viszont a felső széle fog szélesebb ellipszisnek tűnni, mint az alsó része: